A legtöbbünk nem szereti, sőt kifejezetten utál olyan családi fotókat nézegetni, ahol viszontlátja saját magát.
Mi lenne, ha mostantól megváltoznának, az önmagunkról alkotott önértékelési szokások? A tökéletes póz megtalálása szimpla tudomány, amivel ha tisztában vagyunk, nem készül több rossz fotó rólunk. Az egyik legklasszikusabb beállás, ha teljes alakos fotóról beszélünk: helyezzük a testsúlyunkat az egyik lábunkra, a másikat pedig enyhén hajlítsuk be, hogy s-alakú legyél. Kicsit el is fordulhatunk, hogy még vékonyabbnak tűnjenek. Portréfotózás esetében jó ötlet, ha oldalra fordult testhelyzetből nézünk vissza a kamerába. A vállainkat kicsit húzzuk fel a fejünket pedig döntsük meg kissé. A fejünket pedig mindenképpen emeljük meg, így adott esetben még a nem nyakunkon lévő felesleg is eltűnik a képről vagy kevésbé lesz feltűnő. Abban az esetben, ha le kell guggolnunk egy kép erejéig, mindig nagyon figyeljünk a lábunkra. A legjobb, ha a térdeink szorosan össze vannak zárva, a legjobb ha kicsit oldalra fordulunk és így helyezkedünk be. A legjobb, ha mindezt magassarkúban tesszük, így a végeredmény valóban tökéletes lesz. Van egy póz, ami kimondhatatlanul elegáns tud lenni, abban az esetben, ha megfelelően helyezkedünk el és több dologra is figyelünk. A széknek vagy ágynak csak a szélére üljünk, valamelyik irányba döntsük el a lábainkat, a felhőtestünkkel pedig hajoljunk kissé előre és szintén vegyünk fel egy íves, döntött pózt. Egy fekvő póznak sem kell feltétlenül kihívónak lennie, és nem is fogunk szétfolyni a képen, ha enyhén felkönyöklünk, a fejünket kicsit behúzzuk a vállaink közé, a lábainkat pedig behajlítva keresztezzük egymáson.