Nem lehet elégszer szót ejteni arról, hogy bizonyos helyzetekben, mik a legjobb trükkök arra, hogy a legjobb formánkat hozzuk. Egy állásinterjún különösen jó benyomást kell keltenünk. Egy csinos szett alapfeltétel és van még más praktika is, amit érdemes bevetni.
Fontos beszélni arról, hogyan próbálunk javítani a hibáinkon! Rossz tulajdonsága mindenkinek van, önkritikája és javítási szándéka azonban nem. És ezt a munkaadónk is tudja, sőt, valószínűleg nagyon értékeli is. Miután bevallottuk a hibát, fejtsük ki azt is, mit teszünk annak érdekében, hogy változtassunk ezen a rossz tulajdonságodon. Vigyázzunk, hogy ne tűnjön mentegetőzésnek, amit mondunk. Az őszinteség már rögtön félsiker, persze, elsősorban magunkhoz. Mielőtt elmennénk az interjúra, gondoljuk végig, hogy mik a valódi rossz tulajdonságaink, írjuk le azokat egy lapra, majd válasszuk ki azt, amit bevallhatunk. Amennyiben a munkaadónk azt látja, hogy nem kikerülni próbáljuk a kellemetlen kérdést, hanem őszintén válaszolunk, garantáltan kitűnünk majd a többiek közül. Nem fogunk plusz pontokat szerezni, ha azt füllentjük, hogy munkamániások vagyunk. Azt gondolnánk, ezzel aztán nem lehet mellényúlni, azonban ez nagy tévhit. Az interjúztatónk valószínűleg már ezerszer hallotta ezt a választ, és nem feltétlenül hiszi el, hogy minden jelentkezője ugyanezzel a rossz tulajdonsággal szenved. Amikor kiválasztjuk a bevallható rossz tulajdonságainkat, azért okosan szelektáljunk. Az elsődleges szempont az, hogy felvegyenek minket, így célszerűbb azt beismernünk, hogy mondjuk gyakran kapkodunk, mintsem azt, hogy mindenhonnan elkésünk és szörnyen tárgyalunk.
