A szabadúszók és fix munkaidősök két olyan csoport, akik állandóan hadban állnak. Akik fix munkaidőben dolgoznak, sokszor gondolhatják azt, mennyivel könnyebb lehet, ha magadnak osztod be az idődet. A szabadúszóknak biztos nem okoz problémát fogadni a szerelőt, elmenni a postára felvenni egy csomagot, vagy bármi egyéb, ami időponthoz van kötve. Ebben rejlik a munkájuk előnye, és egyben legnagyobb hátránya. Saját magadnak beosztani az idődet épp úgy előny, mint hátrány, hiszen könnyedén előfordulhat, hogy munka helyett inkább belekezdesz a takarításba, mert már napok óta halogatod, és tovább nem tűrheted, vagy megfőzöd a vacsorát a családnak. Apróságok, amik könnyedén a munka rovására mehetnek. Szabadúszónak lenni csak elsőre tűnhet irigylésre méltónak, hiszen ugyanúgy nap, mint nap nehézségekkel kell szembenézniük. Kiszámíthatatlan, mikor és mennyi munka találja meg őket, gyakran hetekig nincs semmi, aztán millió felkérés érkezik be egyszerre, csak győzze az ember jól megválogatni. Ugyanúgy van munkaidejük, sőt gyakran nem napi 8 órákat dolgoznak, hanem tizenkét-tizennégy órákon keresztül robotolnak, hiszen próbálják jobban megbecsülni a munkát amíg van, mert könnyen lehet, hogy amint végeznek egy felkéréssel megint egy ideig nem lesz semmi. Ez a bizonytalanság adja azt is, hogy a megkeresett pénzüket nem árt jobban beosztaniuk, hiszen az üres járatok idejében is meg kell élniük valamiből, s nem árt folyamatosan előre gondolkozniuk, nem mintha úgy alapjáraton ezzel ne szembesülne mindenki, aki dolgozik. Mégis ezek a problémák elhanyagolhatóak ahhoz képest, hogy az ember a maga ura, azt csinálhat és többnyire akkor, amikor szeretne. Természetesen ez az életvitel nem való mindenkinek, épp ezért van, akiket a pontos munkabeosztás és a megszokott csapat jobban inspirál, mint az önálló munkavégzés, épp ezért ne irigyeljük feleslegesen a másét, mert nem biztos, hogy az az élet olyan fényes, mint amilyennek elsőre tűnik.
