Az ember megvesz egy kényelmesnek tűnő lábbelit, mert gondol a talpa jövőjére, a rohangálós, sűrű napokra. Aztán elkezdi hordani rájön, hogy ez tényleg kényelmes, hihetetlenül feldobja az egyszerű outfiteket, aztán már nem is a lába, hanem a cipője viszi napközben.
Így voltam ezzel a nagyon piros és nagyon kényelmes cipővel is, amit meglepően sokan dicsérnek, de nem is csoda épp úgy hordom az irodában, futóversenyen is kitűnően szerepelt, és rendszeres használatból kifolyólag a mosást is tűri.
