Amikor egy olyan világban létezünk, ahol az adathalászok irányította érzelmi algoritmusok határozzák meg milliók mindennapjait javában felmerülhet a kérdés: Van egyáltalán élet ezen túlmenően?
Az Instagram minden bizonnyal az egyik legnépszerűbb közösségi média platformmá nőtte ki magát az elmúlt évek alatt, s szinte napról napra jelennek meg új funkciói. A kirakatvilág résztvevői akarva akaratlanul népszerűsítenek egy olyan életet, ami csak részben fedi le a valóságot. Akadnak próbálkozások az őszinte tartalmak megosztására, azonban ezek sajnos elenyésző számban fordulnak elő. Egy teljes generáció nő fel azon, ha megnyitja az applikációt az „Úgy akarok élni, mint te!” érzés kerülgeti. Művelt, szakmájukban elismert és sokat meglátott emberek képesek magukat becsapva érezni, ha egy-egy poszt után nem érkezik annyi pozitív visszacsatolás, like. Valljuk be, rendkívül kimerítő rendszeresen minőségi tartalmakat megosztani a külvilággal, szerkeszteni egy olyan levonatot az életünkről, ami részben minket tükröz, részben másoknak szól, mégis minket képvisel, de valahol mégsem teljesen mi vagyunk. A cégeknek az egyik legerősebb fegyvere, állandó kapcsolatban lehetnek vásárlóikkal, követőikkel akár a posztok akár a 24 órás storyk akár a közvetlen üzenetek kapcsán. Mégis egyre több olyan kutatás lát napvilágot, ami a veszélyeire hívja fel a figyelmet. Ez a függőséget okozó program olyan mintha régi sci-fi filmeket hívott volna életre a párhuzamos valóságokkal, de vajon ki lehet belőle lépni? És ha leállunk a használatával, akkor lemaradunk valamiről, megváltozhatunk tőle? A saját márka és image építése természetesen nem újkeletű, csupán jobban lekövethetővé vált azzal, hogy közszemlére tettük online felületeken. Mindazonáltal nem kell egyből eldobni, és törölni az egész programot, hiszen remek lehetőségeket ad arra, hogy akár társadalmi, szociális problémákra is felhívjuk a figyelmet, amik egyéb esetekben sokkal kisebb réteghez érnének el. A Z generáció egyébként már kezd leszakadni erről, és a szabadságot, fluiditást előnyben részesíteni, de vajon mikor fog lecsengeni ez az egész őrület? Arra bizonyára még jó pár évet várnunk kell.
